Pierre Loti (1850-1923) fogalom a nagyvárosban, egyszerre jelent egy dombot, egy kávézó-éttermet és egy páratlanul pazar kilátást az Aranyszarv-öbölre. Ezt a romantikus helyet választotta annak idején, a 19.sz végén a francia tengerésztiszt, író és egy kicsit kalandor is, aki tengerészkapitányként járta be az egzotikus világot. Amikor Isztambulba érkezett 1876-ban, lenyűgözte, magával ragadta a város (bennünket is szokott) és letelepedett itt. Pont ezt a dombot választotta, ahol ma a kávézó van, ez volt az otthona. De tudjuk, nemcsak a városba szeretett bele, hanem Aziyade is rabul ejtette a szívét. Szerelme jeléül regényt írt a szép asszonyról. Mivel Nyugat-Európában a hanyatló török birodalomnak rossz híre volt, Pierre Loti nem győzte az ellenkezőjét elhitetni honfitársaival. A hálás törökök emlékül megtartották az otthonát és 1920-ban megkapta az Isztambul díszpolgára címet is. Ha igazán különlegesre vágyunk, akár libegővel (több óra is lehet a várakozás a hazai turisták miatt), akár busszal felkereshetjük a város tetejét, hogy egy hagyományosan készített törökös kávét, teát vagy egy szálepet (orchidea-gyökérből készült forró ital) elkortyolgassunk miközben a szemeink előtt kibontakozik az ország legnagyobb települése (ahol 2x annyian élnek, mint Magyarországon).
