Speciális ismereteket nyújtó egy-egy téma előkészítése, mint fő vezérfonal, ami meghatározza az utazást minden tekintetben – útvonal, ismeretanyag és a helyszínek speciális vonzatai – a legnagyobb kihívás számomra. Szívesen foglalkozom középkori magyar emlékek felkeresésével, keresztény-iszlám tematikával, művészeti nyomokkal, de egy jó borút is lehet elképesztően izgalmas.
Szívesen állítok össze Határtalanul pályázatokra programot.
Az utazások minden esetben utazási irodában kerülnek megszervezésre.
Az egyes témákhoz tartozó képek a címre kattintva válnak láthatóvá.
Csontváry nyomában
A tőlünk délre fekvő országok Napútját is bejárta élete során a magyar zseni. A szikrázó napsütésben festett habzó vízesést, vadregényes zuhatagokat, döbbenetes szirteket, fehérlő mészkőhegyeket. A sok évszázad mozdulatlansága egy-egy városon belül a nap különböző időszakaiban kerül vásznaira. Máskor a zöld színű folyót örökíti meg a fölötte ívelő kőhíddal, mint szivárvánnyal. Királyaink lába nyomát keresi. Közben a történelem szárad meg ecsetvonásai alatt, török középkor vagy dalmát gótika és reneszánsz – Csontváry előadásában egyaránt odavonzza a tekintetünket és csak szeretni lehet alkotásait, hiszen érezzük – mindez a miénk is.
Kereszt a félhold árnyékában a Balkánon
Miután II.Mehmed megvetette lábát Európa déli csücskén, az Aranyszarv-félszigeten, megváltozik a Balkánon is minden. Addigra már a bolgárok elvéreznek a Mariczai csatában, a szerbek Kosovo poljén, majd öt megkezdett évszázadon át nyögik a félhold hatalmát. Hogyan hat ez hétköznapjaikra, milyen változásokat hoz kultúrájukba, nemzeti öntudatukba? Meg tudják-e őrizni templomaikat és hogyan alakulnak a hódító valláshoz? Büszke várak vagy csak romjaik,ódon templomok, imádságos kolostorok és szomorú emlékművek, amelyek mint mérföldkövek állnak a sokat szenvedett déli szlávok,bolgárok ill. az albánok földjén.
Hunyadiak nyomában
Vajdahunyadról indult az a név, amely feltartóztatta a török hódításokat hazánk déli határán. Amíg ők éltek, addig volt felelős politika, jól felszerelt sereg és kiváló vezéregyéniségek határaink védelmében. Hunyadi János küzd a déli végvárakban, Erdély kormányzója lesz, majd életét adja Nándorfehérvárért, ami már akkor is köztudottan a Magyar Királyság déli kulcsa. Mátyásból király lesz, aki egész tevékeny életében gondosan őrzi országát. Éppen ez okozza halálát is: a magyar főurak nem akarnak Spalatoban gályára szállni. A jól ismert erdélyi és vajdasági tájakon kirajzolódik előttünk Szilágyi Erzsébet alakja is, aki méltán részese vérzivataros történelmünknek.
Macskajaj a hegyek közt – Kusturica nyomában
A híres filmrendezőt a Nobel-díjas író ihleti meg, szinte a nyomában jár Szarajevótól Belgrádig. Ivo Andrić regényei élnek ma is; ha hősei nem is, de gondolatai és víziói biztosan felbukkannak a Cannes Filmfesztivál kétszeres nyertesének filmkockáin. Hogy honnan indult az egyik, mit csinált a másik és hogy miért lettek szerb érzelművé, a Balkánon megleljük rá a választ. A višegradi híd mesél a középkorról, Andrićgrad pedig a máról. A smaragdzöld Drina partjáról – ahogyan a kremnai jósok előre látták – nyolcas alakú keskeny nyomtávon suhanunk tovább, hogy az életet mi is egy csodának érezzük.
Koronánk, királyaink és szentjeink útján
A magyar királyok nyomában járni igen érdekes, főleg a hozzá tartozó történelmi ismeretekkel. IV. Béla kíséretébe képzelni magunkat a pici dalmát szigeten, vagy segíteni Laszkarisz Máriának a kis újszülött körül a biztonságos fellegvárban. Szent Kinga mellett kiállni az ókori császári palotában vagy kinyomozni a Szent Jobb útját Raguzáig. A néhai tengeri flottánk kikötője körül a természet semmit sem változott, ma is lélegzetelállító a Kotori-öböl. A monarchia emlékét őrzik a hegyek közt megbúvó platános kisvárosok főterei, akárcsak a nagyvárosok századfordulós negyedei. Végezetül megpillanthatunk egy olyan kivételes kincset is, mint a mohácsi csatából való ereklyét – egy valaha magyarok által őrzött várban.
Méz- és borút a Szkadári-tó partján
A méz és a bor az emberiség legrégebbi készítményei közé tartoznak. Csak a természet szeretetével együtt lehet művészi minőségre fejleszteni elkészítésüket. Ennek eredünk útjába a szinte érintetlen környezetben a hársillatú magas hegyekben és a tündérrózsás tavon, ahol az emberek évszázadok óta őrzik őseik tudását. Montenegro leghíresebb borvidékén, egy ezeréves kőfaluban, ahol a Vranac született, vacsora és borkóstoló vár ránk. Utazásunk alkalmával szomszédolunk egyet Albániában, hogy a hatalmas Szkadári-tó és nemzeti park névadó várát és városát is megismerjük. Városlátogatások: Podgorica, Cetinje, Kotor, Virpazar, Zlatibor, Beograd és Szkodra.
Olívaszüret a mediterrán Montenegróban
Bekészíteni még a tél beállta előtt minden vitaminban gazdag és egészséges élelmiszert otthonunkba régi igénye mindannyiunknak. Most ezt a napsütéses déli olívaligetekben tehetjük meg. Ősz végén még gyönyörű időben kezdődik meg a több, mint ezer éves fák olajban gazdag bogyóinak begyűjtése. Az istenek ajándékát, az olajfát itt az emberek anyának nevezik és gyönyörű legendák övezik, a gyógyítás, a szépség és szerelem, ill. a jómód társul hozzá.
Utunk során a Balkán éléstárából beszerezhetjük még a hegyvidéki gyógynövények legtisztább teafüveit, különböző virágillatú mézet, egzotikus dzsemet, friss narancsot és citromot, aszalt és friss fügét, valamint gránátalmát. Különböző gyümölcspárlatok és vörösbor is lesz a kínálatban!
Bátorságpróba a Durmitorban
Montenegró minden évszakban, minden formában, mindig aktuális. Magas hegyei olyan rejtett kincsekkel várnak ránk, mint az ivóvíz tisztaságú vizek, ember által érintetlen őserdők és ritka, endemikus növények. A Durmitor Nemzeti Park is ilyen, ahol kb. 2000 m magasan próbára tehetjük magunkat az irdatlan mélységek fölött, a szinte járhatatlan kanyonokban és a hömpölygő folyók zuhatagaiban.
Túrázás a vadregényes tájban és a Durmitori gyűrű bejárása pedig kötelező!
Magyar emlékek Boszniában és Hercegovinában
Ezer szál köt össze bennünket, mégis kevésbé ismerjük. Csontváry festményeiről egyből bevillan a jajcai vízesés és a mostari híd . Az országnak valamikor magyar királya volt, Mátyás nevezte ki. Előtte pedig a világszép K. Erzsébet lett magyar királyné. És milyen befolyásunk volt ez előtt, pl. IV. Béla idejében? Nos ő alapította meg Várbosznát – ma is így nevezik. A török időkben ők uralkodtak nálunk. Majd a monarchiás időszak nekünk hozott újat, egészen az 1914-es merényletig. És utána is van folytatás. Az ország természeti kincsei lélegzetelállítóak, az emberek kedvesek, az vendégszeretet jó törökös szokás és a specialitásaik ízei egyszerűen felejthetetlenek.