Speciális ismereteket nyújtó egy-egy téma előkészítése, mint fő vezérfonal, ami meghatározza az utazást minden tekintetben – útvonal, ismeretanyag és a helyszínek speciális vonzatai – a legnagyobb kihívás számomra. Szívesen foglalkozom középkori magyar emlékek felkeresésével, keresztény-iszlám tematikával, művészeti nyomokkal, de egy jó borút is lehet elképesztően izgalmas.
Szívesen állítok össze Határtalanul pályázatokra programot.
Az utazások minden esetben utazási irodában kerülnek megszervezésre.

Csontváry nyomában

A tőlünk délre fekvő országok Napútját is bejárta élete során a magyar zseni. A szikrázó napsütésben festett habzó vízesést, vadregényes zuhatagokat, döbbenetes szirteket, fehérlő mészkőhegyeket. A sok évszázad mozdulatlansága egy-egy városon belül a nap különböző időszakaiban kerül vásznaira. Máskor a zöld színű folyót örökíti meg a fölötte ívelő kőhíddal, mint szivárvánnyal. Királyaink lába nyomát keresi. Közben a történelem szárad meg ecsetvonásai alatt, török középkor vagy dalmát gótika és reneszánsz – Csontváry előadásában egyaránt odavonzza a tekintetünket és csak szeretni lehet alkotásait, hiszen érezzük – mindez a miénk is.

Kereszt a félhold árnyékában a Balkánon

Miután II.Mehmed megvetette lábát Európa déli csücskén, az Aranyszarv-félszigeten, megváltozik a Balkánon is minden. Addigra már a bolgárok elvéreznek a Mariczai csatában, a szerbek Kosovo poljén, majd öt megkezdett évszázadon át nyögik a félhold hatalmát. Hogyan hat ez hétköznapjaikra, milyen változásokat hoz kultúrájukba, nemzeti öntudatukba? Meg tudják-e őrizni templomaikat és hogyan alakulnak a hódító valláshoz? Büszke várak vagy csak romjaik,ódon templomok, imádságos kolostorok és szomorú emlékművek, amelyek mint mérföldkövek állnak a sokat szenvedett déli szlávok,bolgárok  ill. az albánok földjén. 

Hunyadiak nyomában

Vajdahunyadról indult az a név, amely feltartóztatta a török hódításokat hazánk déli határán. Amíg ők éltek, addig volt felelős politika, jól felszerelt sereg és kiváló vezéregyéniségek határaink védelmében. Hunyadi János küzd a déli végvárakban, Erdély kormányzója lesz, majd életét adja Nándorfehérvárért, ami már akkor is köztudottan a Magyar Királyság déli kulcsa. Mátyásból király lesz, aki egész tevékeny életében gondosan őrzi országát. Éppen ez okozza halálát is: a magyar főurak nem akarnak Spalatoban gályára szállni. A jól ismert erdélyi és vajdasági tájakon kirajzolódik előttünk Szilágyi Erzsébet alakja is, aki méltán részese vérzivataros történelmünknek.

Macskajaj a hegyek közt – Kusturica nyomában

A híres filmrendezőt a Nobel-díjas író ihleti meg, szinte a nyomában jár Szarajevótól Belgrádig. Ivo Andrić regényei élnek ma is; ha hősei nem is, de gondolatai és víziói biztosan felbukkannak a Cannes Filmfesztivál kétszeres nyertesének filmkockáin. Hogy honnan indult az egyik, mit csinált a másik és hogy miért lettek szerb érzelművé, a Balkánon megleljük rá a választ. A višegradi híd mesél a középkorról, Andrićgrad pedig a máról. A smaragdzöld Drina partjáról – ahogyan a kremnai jósok előre látták – nyolcas alakú keskeny nyomtávon suhanunk tovább, hogy az életet mi is egy csodának érezzük.

Koronánk, királyaink és szentjeink útján

A magyar királyok nyomában járni igen érdekes, főleg a hozzá tartozó történelmi ismeretekkel. IV. Béla kíséretébe képzelni magunkat a pici dalmát szigeten, vagy segíteni Laszkarisz Máriának a kis újszülött körül a biztonságos fellegvárban. Szent Kinga mellett kiállni az ókori császári palotában vagy kinyomozni a Szent Jobb útját Raguzáig. A néhai tengeri flottánk kikötője körül a természet semmit sem változott, ma is lélegzetelállító a Kotori-öböl. A monarchia emlékét őrzik a hegyek közt megbúvó platános kisvárosok főterei, akárcsak a nagyvárosok századfordulós negyedei. Végezetül megpillanthatunk egy olyan kivételes kincset is, mint a mohácsi csatából való ereklyét – egy valaha magyarok által őrzött várban.